Legionella, az épületgépész-kór

Az utóbbi évek nyaralási szezonjában menetrendszerűen bukkantak fel a kereskedelmi médiában a legionella-fertőzésekről tudósító rövid hírek. Mára már szinte mindenki hallott valamit a legionellákról, de ezek az ismeretek általában még az épületgépészeti szakemberek körében sem terjednek tovább az újsághírekben közölteknél. Pedig a legionella baktériumok okozta ún. legionárius betegség tipikus civilizációs kór, és a fertőzések kialakulásában döntő szerepet játszanak a különböző épületgépészeti berendezések...

A betegség elnevezése az "Amerikai Légionáriusok" nevű amerikai veterán-segélyszervezet 1976. évi philadelphia-i nagygyűlésén kitört tüdőgyulladás-járványhoz köthető. 182-en betegedtek meg, közülük 147-en szorultak kórházi kezelésre, 29-en meg is haltak. A járványügyi hatóságok az akkoriban igen erős fenyegetettség árnyékában valamilyen terrorcselekményre gyanakodtak, ezért a közegészségügyi vizsgálatok példátlanul nagy erővel indultak meg. A betegség kórokozóját végül 1977. januárjában sikerült azonosítani egy addig ismeretlen baktériumként, amit az általa okozott betegségre (tüdőgyulladás, pneumonia) és a légionáriusokra utalva Legionella pneumophila-nak neveztek el. 

A legionellák 2-20 ľm hosszú, 0,5-0,7 ľm átmérőjű, pálcika alakú baktériumok. Vizes környezetben gyakorlatilag bárhol előfordulnak; a víz minőségére és összetételére viszonylag érzéketlenek. Sejtfaluk meglehetősen vastag, és ez ellenállóvá teszi őket a vízművekben alkalmazott klóros és ózonos fertőtlenítési eljárásokkal szemben is. A legionellák elsősorban a vízzel fedett felületeken kialakuló biofilmben szaporodnak és képeznek telepeket. Megfelelő tápanyag esetén kb. 20 és 50 oC között szaporodóképesek, de az egyéb körülmények számukra kedvező együttese mellet ez a hőmérséklettartomány szélesebb is lehet. Legkedvezőbb számukra a 37-42 oC hőmérséklet. Szaporodásuk az egyéb baktériumokhoz képest viszonylag lassú. A hőmérséklet 55 oC fölé emelkedésével megindul a baktériumok pusztulása.

A baktériumok bőrre, sebbe vagy az emberi tápcsatornába jutva nem okoznak semmilyen fertőzést sem. A fertőzés egyetlen lehetséges útja, ha a baktériumok a tüdőbe jutnak. Mivel az emberi felső légutak szűrőrendszere az 5 ľm feletti szemcséket kiszűri, és a baktériumok csak vizes környezetben életképesek, ezért az emberi fertőzés egyetlen lehetséges útja a legionellákat tartalmazó aeroszol méretű vízcseppek belélegzése lehet. A fertőzés forrásává azok a vizes gépészeti berendezések válhatnak, amelyekben bizonyos körülmények között a legionellák elszaporodhatnak, és amely berendezések üzemszerűen bocsátanak aeroszol méretű vízcseppeket a környezetükbe. Ilyenek a nedvesítőkamrával üzemelő légkezelő berendezések; a nedves mosók; szökőkutak; kerti locsolók; zuhanyzók és egyéb melegvizes csapolók; pezsgőfürdők, whirlpool-ok és jacuzzi-k; erőművi hűtőtornyok. Fertőzés forrásává válhatnak olyan légtechnikai berendezések is, amelyekben nincsen ugyan nedvesítés, de a felületi hűtőn kondenzálódó víz hőmérséklete üzemszünetben a baktériumok szaporodásához alkalmas hőmérsékletre emelkedik, és a nagy sebességgel áramló levegő képes lehet vízcseppek felragadására. 

A legionellák lassú szaporodása következtében a tüdőbe jutott baktériumok csak viszonylag hosszú lappangás után okoznak tüneteket. A szervezetbe kerülő baktériumokat a fehérvérsejtek bekebelezik. A vastag sejtfallal és agresszív enzimekkel rendelkező legionellák a falósejteket elpusztítják; az elpusztult falósejtek okozzák a tüdőgyulladást. A legionellózis kezdeti tünetei az influenzáéhoz hasonlítanak: láz, fejfájás, izomfájdalom. A betegség későbbi szakaszában a láz rendkívül magas; tüdőgyulladás és száraz köhögés lép fel, amihez egyéb szövődmények: a tudat és az emésztőrendszer zavarai kapcsolódhatnak. A legionellózist csak intravénásan adott speciális antibiotikumok: erythromicyn, rifampicin, valamint a széles spektrumú doxycyclin képesek gyógyítani. 

Az, hogy a szervezetbe jutó baktériumok milyen súlyos tüneteket okoznak, erősen függ az egyén immunológiai állapotától. Általános esetben a beteg immunrendszere képes a legionellózis leküzdésére. Elsősorban a gyerekek, az idős korúak, és különösen az orvosi kezelés (pl. szervátültetés) miatt gátolt immunműködésű személyek veszélyeztettek. Egy a 70-es években az Egyesült Államokban lezajlott kórházi járványban a halálozási arány 81% volt. Ha a szervezetbe jutó legionellák kifejlett méretük miatt nem jutnak túl a torok és garat szűrőrendszerén, a tünetek a felső légutakra korlátozódnak. A betegség ezen formáját pontiac-láznak nevezik; halálos kimenetelű eset eddig nem vált ismertté. 

A legionellózist kezdeti tünetei alapján gyakran diagnosztizálják influenzaként. Magyarországon bizonytalan diagnózis esetén az orvosok indokolatlanul gyakran írnak fel széles spektrumú antibiotikumot. Ezekben az esetekben a sikeres gyógyulás miatt a legionellózis felismeretlen marad. Ez részben magyarázza az ismertté vált hazai esetek alacsonyabb számát. Magyarországon az utóbbi években számos legionella fertőzésre derült fény, ezek közül nem egy halálos kimenetelű volt. A fertőzések körülményei és forrása, a betegségek lefolyása, a legionella-fertőzésekre vonatkozó hazai tapasztalatok teljes összhangban vannak a nemzetközi szakirodalomban publikáltakkal. Az egyedüli eltérés a felismert megbetegedések alacsonyabb arányszáma, ezt azonban a már említetteken túl az általános orvosi diagnosztika alacsonyabb színvonala is hihetően magyarázza. A kezelőorvos a felismert betegséget 1998 óta köteles a járványügyi hatóságok számára bejelenteni. 

Hazánkban nincsen olyan érvényes előírás, ami a legionella fertőzések megelőzése érdekében állítana követelményeket az épületgépészeti berendezések létesítéséhez és üzemeltetéséhez, így a szakirodalomban és a nyugati előírásokban megjelenő követelmények betartása csak a szakemberek tájékozottságán és lelkiismeretességén múlik. A szükséges intézkedések meghozatalában szerepe van a rendelkezésre álló anyagi erőforrásoknak is, számos veszélyforrás azonban beruházás nélkül, csupán gondos tervezéssel és üzemeltetéssel is kiküszöbölhető. 

Láthattuk, hogy a természetes vizes környezetben előforduló legionella baktériumok túljutnak a vízművekben alkalmazott fertőtlenítési eljárásokon. Egyes épületgépészeti berendezések üzemszerűen bocsátanak aeroszol méretű vízcseppeket környezetükbe, ezek emberek általi belélegzését kizárni nem lehet. Épületgépészeti eszközökkel nem tudjuk befolyásolni, hogy az érintett személyek milyen egészségi állapotúak. A fertőzések kialakulásának esélyét úgy tudjuk minimálisra csökkenteni, ha megakadályozzuk a baktériumok elszaporodását és lehetőleg a környezetbe való kijutásukat. A veszélyeztetettebb közösségeket kiszolgáló berendezéseket (pl. kórházakban, idősotthonokban, óvodákban, iskolákban) fokozott gondossággal kel megtervezni és üzemeltetni. ” 

Dr. Szánthó Zoltán cikkéből