Az ablakklíma berendezés, ahogyan azt a neve is mutatatja, elsősorban ablakba történő beszerelésre alkalmas. A készüléket úgy kell ablakba- vagy falnyílásba helyezni, hogy az előlap része a helyiségbe, a hátsó része pedig a szabadba nyúljon, hiszen a készülék hátsó terében elhelyezett kondenzátor, kompresszor és ventilátormotor által termelt hőt el kell vezetni a szabadba.

Ablak klímaVastagabb fal esetén a falnyílást szélesedő nyílással kell kiépíteni olyképp, hogy a készülék oldalán lévő szellőzőnyílások a szabadban maradjanak. Behelyezés után a készüléket úgy kell alátámasztani, hogy kifelé minimum 2 %-s lejtése legyen, így a kondenzvíz akadálytalanul át tud folyni a ventilátor alatti tálcába, majd a tálcából pedig a szabadba. A fal (keret) és a készülék közötti rést pedig tömíteni kell. De még mielőtt mindezt elvégeznénk, természetesen a legmegfelelőbb ablakklímát kell kiválasztani a kívánt helyiségbe. Mindehhez az szükséges, hogy felmérjük, mekkora, milyen fekvésű és milyen rendeltetésű helyiségről van szó, valamint mekkora hely, terület áll rendelkezésünkre a gép/ek/ elhelyezésére.

Számos pozitív tulajdonsága mellett azonban nem szabad elfelednünk, hogy ezen készülékek valamivel zajosabbak, mint az osztott rendszerű berendezések, ezért például hálószobákba inkább az osztott berendezéseket javasoljuk. De üzletekbe, laborokba, olyan helyekre ahol kisebb zaj igénynek kell megfelelni, kiválóan alkalmasak, könnyű kezelésük, beszerelésük, valamint karbantartásuk miatt.

Ablak klímaa készülékeket 2 kW hűtőteljesítménytől 8 kW hűtőteljesítményig terjedő tartományban gyártanak, elterjedtek még az úgynevezett hűtős/fűtős készülékek, melyek általában elektromos vagy hőszivattyús elv alapján fűtenek. Tudni kell róluk, hogy igazából csak kiegészítő fűtésre alkalmasak, az átmeneti tavaszi, őszi időszakokban.